A búvárkodás alapjait pár alkalmas tanfolyamon, itthon érdemes elsajátítani, de az igazi élményt a tengeri merülések jelentik. A versenysport oldalnak számos uszodai ága van, amit már az egész kis gyerekek is kipróbálhatnak. A Magyar Búvár Szakszövetség Technikai alelnökével, Sopronyi Richárddal a gyerekek búvár-oktatásáról beszélgettünk.
Mikor kezdhet egy gyerek búvárkodást tanulni, és milyen formában?
Külön kell választani a hobbi búvár oldalt és az aktív sportoló oldalt. Uszonyos és búvárúszó edzésre – az úszáshoz hasonlóan – már 6-7 éves gyerekek is járhatnak, de ez nem jelenti azt, hogy ők merülnek is. Palack nélkül, a felszínen, maszkkal, légzőcsővel és uszonnyal úsznak gyorsúszásban.
A búvárkodást, mint hobbit, legkorábban 8 évesen lehet elkezdeni. Magyarországon 11 oktatási szervezet van összesen, ezeknél valamelyest eltérően határozzák meg, hogy milyen korban, milyen feltételekkel kezdik az oktatást.
A Magyar Búvár Szakszövetségben jelenleg két búvároktatási szervezet hozott létre oktatói kollégiumot. A CMAS, azaz a Búvár Világszövetség és az UEF, amely egy magyar búvároktatási szervezet. A CMAS szabályozása alapján 8-14 éves korig tartunk gyerek búvártanfolyamokat. Így – a legtöbb szervezettel ellentétben – már a 12 éven aluli gyerekeket is engedjük búvárkodni. Az első fokozatnál maximum 2 méteres mélységig merülhetnek, akár uszodában, akár nyílt vízen. A haladók már 5 méterig lemehetnek, majd a harmadik fokozatnál, ha betöltötte a 12 életévét a gyerek, akkor akár 10 méterig is. A mélységkorlátnak azért van jelentősége, mert a belélegzett többletnitrogén káros lehetne az agyukra, a csontozatukra. Más szervezeteknél általában csak 12 éves kortól engedik merülni a gyerekeket, viszont őket akár 15 méter mélyre is.
Milyen előfeltétele van egy búvár-tanfolyam megkezdésének? Milyen szinten kell tudni úszni például?
A CMAS standard annyit ír elő, hogy 25 métert kell tudni úszni folyamatosan, valamelyik úszásnemben.
Milyen folyamatot jelent a tanulás? Mi történik a foglalkozásokon?
Minden esetben elmélettel kezdődik egy tanfolyam. Négy alkalomra van osztva az anyag, a kisebbeknél egy alkalom maximum egy óra, a nagyobbaknál lehet esetleg másfél óra, persze szünetekkel.
A gyerekek érdeklődését kihasználva egy pici – nem száraz – történelemmel kezdünk, aztán sok-sok képpel illusztrálva mesélünk a búvárkodás különböző ágairól. Megtanulják például, mi a különbség a szabad tüdős és a légzőkészülékes merülés között.
Következő alkalommal általában a felszerelést ismertetjük meg a gyerekekkel.
A harmadik foglalkozáson a víz alatti kommunikációt tanuljuk: hogy mik a legfontosabb kézjelek, hogy vannak hang- és fényjelek, illetve egyéb, írásos eszközök is, amit a búvárok használni szoktak. Legjobban azt szokták élvezni, hogy melyik cápát hogyan mutatjuk a kezünkkel.
A negyedik órán az élővilággal foglalkozunk: az édesvíz, sós víz közti különbségekről tanulunk, illetve a bennük élő állatokról, növényekről. Megismerkedünk a Magyarországon és a Földközi-tengerben található élőlényekkel. Megtanulják, hogy mi jelenthet veszélyt, ha túl közel mennek hozzá, de azt is, hogy ha nem piszkálnak semmit, akkor semmi bajuk nem lesz, még a cápáktól sem. Egyben környezetvédelemre is neveljük a gyerekeket: hogy ne törjék le a korallokat, ne hozzanak ki semmit, még kagylóházat se, hiszen, amit találnak a víz alatt, az lehet egy másik élőlénynek a tápláléka, vagy a lakhelye.
Az elmélet anyagából tesznek egy könnyű vizsgát, és következhet az uszoda. Van egy csomó fizikai törvényszerűség, amit itt, a gyakorlatokkal egybekötve magyarázunk el: például, hogy mit jelent a nyomás, és hogyan kell a lemerülés során kiegyenlíteni a fülünkben lévő nyomást, mielőtt a fülünk elkezdene fájni.
Én először mindig kismedencébe viszem a gyerekeket, ahol leér a lábuk, mert mindenki azt mondja, hogy tud úszni, aztán majd meglátjuk… A tanfolyamon tanult búvárfelszerelésekről, élővilágról szóló képeket rakok a medence aljára, ezeket kell felhozniuk a gyerekeknek – eközben szinte észrevétlenül gyakorolják a levegő-visszatartást, a leúszást, és minden egyebet. Első alkalommal úgynevezett ABC felszerelés van rajtuk, ami azt jelenti, hogy a neoprén búvárruhán, és 1-2 kiló ólmon kívül maszkot, uszonyt és légzőcsövet kell felvenniük; palackot, légzőkészüléket egyelőre nem.
Egy következő feladatnál már nem légzőcsővel, hanem kis, könnyű mentőpalackkal végeznek hasonló feladatokat – ez valójában egy 0,7 literes alumínium palack, és egy légzőautomata, amelynek csutora részét a szájba kell venni és lélegezni belőle, tehát a hátukon még mindig nincs búvárpalack.
Általában alig várják, hogy menjünk a nagy vízbe – attól függően, hogy hogy megy az úszás, erre akár már az első alkalommal sor kerülhet.
Ha már a kis mentőpalackkal is jól megy minden, jöhet a búvármellény, a palack, és a légzőautomata – mindenből nyilván az ő méreteiknek megfelelő.
Mennyi idő egy foglalkozás, mennyit vannak a gyerekek a vízben?
Az uszodában, megszakításokkal, maximum egy órát vagyunk a vízben. Ebben benne van, hogy a 33-34 fokos kis vízben kezdünk, aztán átmegyünk a hidegebb nagy vízbe légzőkészülékkel. Ennél több időt egyrészt a kihűlés veszélye miatt nem lehetnénk lent, másrészt nagyon fárasztó a szervezetnek a víz alatti mozgás, a nyomás miatt.
Mikor és hova mehet nyílt vízre gyakorolni az ember?
Tanulásra itthon az uszoda a leghasználhatóbb – változó, hogy melyik oktató, melyik uszodában, milyen időpontban tud búvárórákat tartani, hiszen általános esetben nem lehet búvárfelszerelésben lenni a medencékben.
Elvileg nyílt vízben is tanulhatnak a gyerekek, ha az két méternél nem mélyebb. Leginkább tengerre érdemes menni gyakorolni. Tőlünk a legkönnyebben elérhető Horvátország; itt is olyan helyet érdemes nézni, ahol part mentén lehet úszkálni.
A hazai tavakban nem javasolnám egy kisgyerek tanítását, mert jó látótávolságra is szükség lenne, ez viszont nem adott: maximum 2-3 méter szokott lenni. Ráadásul általában 5 méternél is mélyebbek a tavaink.
Milyen költségei vannak a tanfolyamnak, illetve a tengeri búvárkodásnak?
A búvárkodásban nem maga a sport a drága, hanem, hogy el kell utazni…
Ahhoz, hogy valaki a nyílt vízen is búvárkodhasson, és tovább tanuljon, érdemes eljönnie egy egyhetes túrára. Ott intenzíven tudunk foglalkozni a gyerekekkel, mintha egy bentlakásos tanfolyamon lennének, tovább tudjuk fejleszteni az itthon tanultakat.
A felszerelésből mi az, amit érdemes megvenni, mi az, amit a tanfolyamokon adnak, vagy érdemesebb bérelni az utazások alatt?
Aki gyakrabban jár búvárkodni, és megengedheti magának, megvehet egy teljes búvár-felszerelést, de gyerekeknél ez fölösleges.
Az alapfelszerelés a neoprén ruha, és az ún. ABC búvárfelszerelés (maszk, uszony és légzőcső). Felnőtteknél az ABC felszereléshez tartozik a búvárkés is, gyerekeknél ezt nem használjuk.
A maszknál a leglényegesebb a megfelelő méret, és hogy a szilikon arcrész megfelelően illeszkedjen az arcunkhoz. Az is fontos, hogy az üveg üveg legyen, ne pedig műanyag.
Uszonyból a kisebb gyerekeknek zárt uszonyt szoktunk javasolni, amit mezítláb kell felvenni. A nagyobbaknak, akiknek már 35-36-os lábuk van, lehet venni pántos uszonyt, amit a neoprén csizmára kell felhúzni. Egy uszony akkor jó, ha úszás közben az uszonylap a közepén hajlik meg, ekkor tudjuk kihasználni a felületét. A nagyon olcsó uszonyok általában tőből meghaljanak, így nem hajtanak semmit.
A légzőcsőnél az a lényeg, hogy a szájrész, a csutora gyerek méretű legyen. Árban kb. dupla annyiba kerül egy szelepes légzőcső, mint egy sima – a szilikon szelep megkönnyíti a víz kifújását, mikor a gyerek feljön a levegőre.
A neoprén ruhákból a gyerekruhák nem igazán olcsóbbak, mint a felnőtt. Azon kívül, hogy kisebbek, általában vékonyabbak is – a felnőtteké 5mm-es szokott lenni, a gyerekeké 3mm-es. Vannak aztán rövid ujjú, rövid szárú ruhák is.
Ruhát első körben nem igazán érdemes venni, a tanfolyamokon úgy is biztosítania kell az oktatónak.
Muszáj ruhát viselni a merülésekhez?
Mindenképpen, ez felnőtteknél is kötelező. Bár például a 27 fokos uszodavíz nem hangzik hidegnek, de mi nem mindig úszunk, van, hogy percekig térdelünk, vagy lebegünk egy helyben, és a 27 fok 10 fokkal hidegebb, mint a testhőmérsékletünk! Négyszer gyorsabban hűl ki az ember a vízben, mint a levegőben. Épp ezért nem is lehet hosszabb egy merülés gyerekeknél 30 percnél – hiába élvezik, hiába lennének bent lila szájjal is a medencében, vigyázni kell a kihűléssel.
Nem beszéltünk még a palackról…
Ahogy mindennek, a palacknak is gyerekméretűnek kell lennie, illetve a búvármellénynek, amire a palackot rögzítjük, és a légzőautomata csutorájának, amit a szájába vesz a gyerek.
Hány liter levegővel merülnek? Ez mennyi időre elég?
Gyerekeknél én 6 literes palackokat használok. Hogy ez meddig tart ki, attól függ, hogy ki használja, és milyen mélységben. A gyerekek jóval kevesebb levegőt használnak, mint egy felnőtt. Nekik egy 6 literes palack, mondjuk 2 méteres mélységben, ha 200 barra van feltöltve, másfél-két órára biztosan elegendő lenne.
A felszerelésnél nem említettem az ólmot, amit azért szoktak felvenni a búvárok, mert ellensúlyozni kell a neoprén ruha felhajtó erejét. A gyerekeknél olyan nehéz palackot használok, hogy ólomra általában nincs szükség.
Ha valaki elmegy nyaralni egy tengerpartra, és ott látja, hogy van valamilyen búvároktatás, mi alapján tud dönteni, hogy mennyire megbízható a hely?
A szervezeteknek nemzetközi standardjaik vannak, tehát szinte mindenhol el lehet végezni a tanfolyamaikat. Amiről nagyon fontos meggyőződni, hogy az adott oktató rendelkezik-e valamelyik szervezet által kiadott oktatói kártyával, illetve Magyarországon az OKJ-s számmal rendelkező búvár sportoktatói végzettség is előírás, e nélkül illegális búvárképzést tartani.
Milyen veszélyei lehetnek a búvárkodásnak?
A búvárkodás sokkal biztonságosabb, mint például a biciklizés… Itt minden pontosan meghatározható, ha a szabályokat betartjuk, akkor probléma nem lehet. Az egyik fő szabály a mélységkorlát betartása. Mindenki megtanulja a tanfolyam során az ún. önmentési gyakorlatokat – például, hogy ha víz megy a maszkjába, azt hogyan kell onnan kifújni, vagy ha kiesik a szájából a légzőautomata, hogyan kell megkeresni. Ide tartoznak a kézjelzések is, amiről beszéltünk, és vannak ügyességi feladatok is, például le kell venni a víz alatt a légzőkészüléket, aztán visszavenni.
Milyen verseny-ágai vannak a búvársportnak?
Magyarországon a legismertebb búvár-sportágak, amiből több Európa- és világbajnokunk is van, az uszonyos- és búvárúszás, valamint a tájékozódási búvárúszás.
Az uszonyos úszásnál a versenyzők a felszínen úsznak, a szokásos kralluszonynál valamivel nagyobb delfinuszonnyal, és légzőcsövet használnak, ami viszont nem baloldalon van, mint általános esetben, hanem középen. Ebből ugyanolyan távok vannak, mint a „sima” úszásnál: 50, 100, 200, 400, 800, illetve 1500 méteren lehet indulni.
A búvárúszás szintén uszodában zajlik, de nem légzőcsővel, hanem egy palackot maguk előtt tolva úsznak a versenyzők. Ebből 100, 400, illetve 800 méteres számok vannak.
A tájékozódási búvárúszás nyílt vízen történik. A búvár palackjára egy tájoló és egy méterszámláló van rögzítve, amelyet úszás közben tud nézni. Ezek segítségével különböző távolságokra lévő bójákat kell megtalálnia, majd beúszni a célba.
A szabadmerülő búvárkodáson belül van három különböző sportág. Az egyik az apnea, ennek során 15 méter hosszú rudakat helyeznek el a víz alatt egymástól 10 méteres távolságra négyszög alakban, a búvárnak le kell úsznia a rudak aljához, itt úszkál körbe, és így mérik, hogy mennyit tud egy levegővel leúszni.
Szintén szabadmerüléssel, uszodában játsszák a víz alatti rögbit, légzőcsővel, maszkban, uszonnyal. Két hatos csapat próbál egy sós vízzel töltött labdával betalálni a másik kosárszerű kapujába.
A víz alatti hokinál a felszerelés ugyanaz, csak itt egy műanyaggal bevont ólomkorongot próbálnak áttolni az ellenfél kapujába egy hokiütőhöz hasonló ütővel.
Szintén uszodában zajlik a víz alatti céllövészet, ami reményeink szerint hamarosan beindul Magyarországon is – ennek során szigonnyal kell egy céltáblára lőni.
Tengerpartokon sokan élvezik a víz alatti fotózást. Szintén tengerpartokon népszerű sportág a víz alatti vadászat – ez Magyarországon tiltott tevékenység. A búvárok általában 30-40 méterre úsznak le egy levegővel, palack nélkül, ott meglövik a halat, és fel is hozzák.
Mikor lehet elkezdeni versenyszerűen foglalkozni valamelyik ággal?
Az uszonyos úszást már egészen korán el lehet kezdeni, hat évesek is szoktak versenyezni. Idővel persze előjön a légzőkészülék is – valószínűleg hamarabb ismerkedik meg a palackkal, aki ilyen edzésekre jár, mint aki csak búvárkodni szeretne, tehát a hobbioldal.
Miért jó búvárkodni? Milyen pozitív hatásai vannak?
Ez egy nyugis, társas sport, nem kapkodós, mégis borzasztóan lefárasztja az embert, tehát sokat számít az a pici aktív mozgás, amit a vízben, nyomás alatt végzünk.
Aztán ugyanúgy, mint az összes többi sport, nevel: a gyerekek megtanulják a rendet, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani.
A legtöbb pozitív hatás, a legnagyobb élmények pedig a nyílt vízben érik a búvárokat, amikor a víz alatti környezettel, a víz alatti élővilággal találkoznak.
