A jégkorong egy borzasztó jó játék, úgyhogy könnyen megfogja a gyerekeket – mondja a MAC Népstadion Jégkorong Szakosztályának szakmai vezetője. A kezdők – a kicsik – heti két edzése járnak, de a nagyobbak akár heti tíz alkalommal is jégkorongoznak, a rengeteg meccset is beleszámítva – tudtuk meg Marton Tibortól. Vajon hogyan zajlik a képzés és milyen lehetőségeket kapnak a gyerekek?
Mi az, amit a laikusok nem feltétlenül szoktak tudni a jégkorongról?
Jégkorongban két csapat játszik egymás ellen, öt-öt mezőnyjátékos és egy-egy kapus. A játékosokat nagyon sűrűn cserélik a meccseken, hiszen van, aki 40 másodperc alatt 60-80 métert is korcsolyázik tiszta erőből, és ez rendkívül fárasztó. Épp ezért egy-egy mérkőzésre általában 20-22 játékost is visznek a csapatok, és 40-50 másodpercenként teljes sorcsere van. Persze ez a felnőttekre vonatkozik, a kisebbeknél vannak speciális szabályok, például nem az egész pályán játszanak, hanem a felén, „keresztben”.
Milyen korban szokták kezdeni a jégkorongot a gyerekek?
Négy-öt éves korban már nyugodtan el lehet hozni őket.
Aki jégkorongra jelentkezik, annak kell tudnia valamennyire korcsolyázni?
Nem, egyáltalán nem. Nálunk is működik a klubban óvodás korcsolya oktatás, magán a jégkorong edzésen pedig a kisebbeknél akár öt-hat edző is van egyszerre a pályán, akik így egyenként is tudnak foglalkozni a kezdőkkel.
Meghatározható, hogy milyen adottságú, temperamentumú gyerekeknek való a jégkorong elsősorban?
Igazából nem; van arra is példa, hogy tehetséges gyerekből nem lett jó játékos, és arra is, hogy valaki nem volt annyira tehetséges, viszont nagyon szorgalmas, és végül nagyon jó jégkorongossá vált.
Milyen arányban vannak lányok-fiúk a jégkorongban?
Egyre több lány van, egyre népszerűbb az ő körükben is ez a sportág – 30 százalék körüli az arányuk a jégkorongozók között. Egészen 14 éves korig teljesen együtt edzenek a fiúkkal, a verseny is együtt van. A kisebbeknél talán még előnyben is vannak a lányok: kicsit hamarabb érnek, általában a jobb játékosok közé tartoznak. Később, amikor már a fizikumbeli különbségek nagyon számítanak, van külön női bajnokság. A magyar jégkorongozó lányok egyébként kicsit hátrébb vannak a nemzetközi mezőnyben, mint a fiúk, cserébe viszont egzotikus országokba juthatnak el a bajnokságokban, mint például Dél-Afrika vagy Ausztrália.
Miből áll a gyerekeknél egy foglalkozás, hogy kell elképzelni?
Ez nagyon különböző, korcsoportoktól függ. A kicsiknél a legfontosabb az, hogy amikor találkoznak a jégkoronggal, pozitív élményt szerezzenek. Épp ezért a foglalkozások eleinte játékosak, aztán, ahogy idősebbek lesznek, úgy tevődik át a hangsúly a sportági képzésre.
Megpróbáljuk a gyerekeket a pályán kívül is nevelni: fontos, hogy akik hozzánk járnak, azok mindig felelősek legyenek a viselkedésükért. A másik cél, hogy felkeltsük az igényt a sportolói életmódra: hogy egészségeset egyenek-igyanak, és főképp mozogjanak, esetleg fussanak, kerékpározzanak, ha nem is jégkorongoznak később. És a harmadik cél, hogy megpróbáljunk jégkorongozókat nevelni. Persze egy húsz-harminc fős korosztályi csapatból nem lesz mindenki profi jégkorongozó, de ha az első két célt sikerül elérnünk, akkor abból mindenki profitál.
Több éve egyébként külföldi edzők is dolgoznak nálunk: jöttek már Szlovákiából, Svédországból, most már harmadszorra Finnországból is. Ennek azért van jelentősége, mert például Finnország vezető nagyhatalom jégkorongban, így igen értékes az a tapasztalat, amit át tudnak adni az edzőinknek és a játékosainknak.
Mennyi ideig, heti hány edzésre kell járni a különböző szintek eléréséhez?
Ez változó: a legkisebbeknek heti két, kb. egy órás edzésük van, a nagyobbaknak viszont akár heti tíz alkalmas elfoglaltságot is jelenthet a jégkorong. Van, aki egy év után már mérkőzéseken is játszik, másnak ehhez kicsit több idő szükséges.
A felszerelésből mit kell megvenni, ha beíratjuk a gyereket jégkorongra, milyen költségekre számítson a szülő?
A korcsolya a legfontosabb, ebből mindenképpen bőr, vagy gyöngyvászon hokikorcsolya szükséges, tehát a műkorcsolyák nem alkalmasak jégkorongozásra. Egy viszonylag jó korcsolyát kb. 20 ezer forintért lehet kapni, és az elején megfelel egy használt is. Ezen kívül kell egy jó overál, meg esetleg egy síkesztyű. Egyébként így – a későbbi nehezebb felszerelés nélkül – nagyon jól megtanulják a gyerekek a mozgásokat.
Aztán az első év után, ha úgy néz ki, hosszabb távon fog foglalkozni a gyerek a jégkoronggal, érdemes megvenni a védőfelszereléseket is. Természetesen ilyenkor nem kell még profi szintű, elég egy olcsóbb – 30-40 ezer forintért árulnak „egységcsomagokat”, amiben minden benne van.
A klubon belül szokás, hogy a nagyobbak leadják a kisebbeknek a kinőtt felszerelést – persze ők is kapnak hasonló módon. Ha valaki komolyan jégkorongozik, az előtt nálunk a klubban nem lehet akadály, hogy nem tudja megvenni a felszerelést; bizonyos esetekben besegítünk.
Maguk az edzések mennyibe kerülnek?
Havi díjas rendszerben szokott működni, nálunk 10 ezer forint a havidíj korosztálytól függetlenül. Ez tartalmazza a jeges edzéseket, szárazedzéseket, mindent.
Milyen veszélyekkel jár a jégkorongozás, és hogyan lehet ezeket kivédeni?
A látszat csal… Nem gondolom, hogy annyira durva sport ez, mint amilyennek kinéz; mondjuk egy kézilabdában sokkal könnyebben meg lehet sérülni. Nem túl gyakoriak a balesetek – klubszinten évente talán ha egy törés előfordul, és van 300 gyerek nálunk; ennél talán még az iskolai tesiórán is több a sérülés… A védőfelszerelések nagyon profik, emellett, amikor csak lehet, elkezdjük a gyerekek izomzatát fejleszteni – az izom elég nagy védelmet jelent a csontra és az egész szervezetre nézve.
Mennyire számít, hogy melyik pályán edz, illetve versenyez valaki? Hol milyen a jégpályák minősége?
Nagyjából ugyanolyan, viszonylag jó minőségű pályák vannak mindenhol. A probléma inkább az, hogy az elmúlt 10-12 évben ugrásszerűen megnőtt a jégkorongozók száma, viszont ezt az infrastruktúra nem követte. Még két-három jégpálya „elférne” itt Budapesten, de sajnos ezeknek mind a kialakítása, mind a fenntartása hatalmas költséget jelent.
Milyen versenyekre járnak a gyerekek?
A legkisebbeknek – az U8, tehát 8 év alatti korosztálynak – havi két-három, kuparendszerű versenyük van, amikor egy nap alatt négy-öt-hat rövidebb mérkőzést játszanak. Ők, és a tíz évesek is még keresztben játszanak a jéghoki pályán, három a három ellen. A 12-14-16 éveseknél már rendes pályás bajnokság zajlik, heti két mérkőzéssel általában. A mi csapataink mindenhol a legmagasabb osztályokban szerepelnek, és sok játékosunk van a válogatottakban is.
Minden évben van egy-két külföldi verseny, is, amiben maga az utazás is nagy élmény. A nyári táborokat is külföldre – például Szlovákiába – szoktuk szervezni, mert így jobban össze tud kovácsolódni a csapat, egymást is jobban megismerjük.
Mennyi időráfordítást jelent a versenyeken való részvétel?
Az alsóbb korosztályokban gyakran hétvégére esnek a versenyek, a nagyobbaknál pedig, ahol már heti két mérkőzés is van, az egyiket hétköznap, a másikat pedig hétvégén tartják. Aki válogatottban is játszik, az ottani edzésekkel, edzőtáborral, tornákkal is számolnia kell.
Versenyzés nélkül nem is érdemes hosszú távon jégkorongozni?
Nem, de gyakorlatilag mindenkinek van lehetősége versenyezni. Ha valaki becsülettel dolgozik, megkapja a lehetőséget, hogy játsszon. Ez a jégkorong lényege: a játék. És ha valaki egyszer elkezdi, nagyon nehezen tud róla leszokni. Mindenképpen fogja ő ezt csinálni, lehet, hogy egy kicsit gyengébb szinten, de mindenképp folytatja és a gyerekét is le fogja hozni…
