“A jó irodalomtanítás nem a veleszületett zsenialitáson múlik, az irodalomórákat érdekessé tevő és a műveket a gyerekekhez közel vivő technikákat meg lehet tanulni.” Fenyő D. György – egykori irodalomtanárom – könyve átfogó, részletekbe menő, gyakorlatias, és még humoros is.
A könyv címe: Az irodalomtanítás módszertana. “A feleségem aggódott, hogy ilyen unalmas címmel senki nem vesz könyvet… Viszont egyszerűen nem tudtam más címet adni, mert itt bizony 1200 oldalon az irodalomtanítás módszereiről van szó…” – osztotta meg a szerző az Írók Boltjában tartott könyvbemutatón.
Az első pillanattól olyan vidám és oldott volt a hangulat, akárcsak a harminc évvel ezelőtti, berzsenyis irodalomóráinkon, melyeket “Fenyő tanár úr” tartott. A tanár úr jó néhány éve az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban tanít, de adott már órákat vidéki szakiskolában, általános iskolában, roma gyerekeket segítő tanodában is, amire egészen máshogy kellett felkészülni.
Ahogy elmondta, könyvének célja, hogy minden kolléga a maga lehetőségei között, a maga iskolatípusában, a maga településén tudja használni. A különböző módszereket mindig mérlegre téve, azok előnyeit-hátrányait bemutatva vizsgálja.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a könyv egyik legnagyobb erénye, hogy apróságokat, hétköznapi dolgokat sem szégyell elmagyarázni: például, hogy hogyan érdemes memoritereket tanulni és tanítani, mi mindenre kell figyelni a dolgozatoknál. Sőt, szavai szerint “félkész irodalomórák is vannak a könyvben, amit csak be kell rakni a mikróba, és tálalni”.
Aki a magánóráihoz hívná segítségül a könyvet, az is számos hasznos fejezetet talál: hogyan elemezzünk verset, drámát, hogyan tanítsunk jegyzetelni, hogyan fejlesszük az íráskészséget, mivel tudjuk felkészíteni tanítványainkat az érettségire, és így tovább.
A könyv lektorának, Mozer Tamásnak egyik kedvenc része a humorosan megírt “Tanári kérdések” fejezet, főleg a “süket tanári kérdések” szinte parodisztikus sorolása.
“Magyar szakos egyetemi hallgatóknak, pályakezdőknek és rutinos tanároknak egyaránt szól a könyvem” – nyilatkozza Fenyő D. György a Kölöknet-nek adott részletes interjúban. “Nem is hiszem, hogy ebből a körből bármelyik csoportnak inkább vagy kevésbé való lenne. Legfeljebb mást vesz majd ki belőle az, aki három évtizede a pályán van, és szeretne felfrissülni, új utakat keres, szeretné újraformálni a módszertárát, mint az, aki a jövő évben kezdi a tanítási gyakorlatát.”
