Sok gyerek érdeklődését a tv-ben látott filmek keltik fel a karate iránt, és a szülők csemetéjük kíváncsiságának kielégítése végett keresnek számukra megfelelő egyesületet. Klima Zsuzsa világbajnoki ezüstérmes szerint az is motiválhatja a papát, meg a mamát, hogy a gyerek amolyan nyuszifül, aki mindig pórul jár, akit a félénksége miatt folyton bántanak a többiek. Vagy éppen ennek az ellenkezője: tombol benne a féktelen energia, olyan vad és eleven, hogy az ördög sem bír vele.
Saját magát melyik kategóriába sorolná?
Én nem voltam nyuszifül. Inkább a vadócok közé tartoztam.
Hogyan határozná meg a karate lényegét?
A karate ma Magyarországon a foci után a legnépszerűbb sportág. A laikusok gyakran egy kalap alá veszik a judoval, az aikidoval, a kínai kung-fuval, vagy a koreai taekwondoval, sőt, összekeverik a hazánkban ismertebb küzdősportokkal is, holott rengeteg különbség van ezek között. Például a judoban csak dobások vannak. Az aikidóban a támadó energiáját használjuk fel a védekezéshez. Ezt kevés gyerek csinálja. A birkózók a földre szorítják le egymást. A bokszban – a karatéval ellentétben – nincs láb, csak kéz és így tovább. A karate főbb elemei az ütések és a rúgások, illetve az új rendszerben ide tartoznak a csípő alatti dobások is. Fontos, hogy a karatéban nem igazán ütünk, hanem érintéssel jelezzük az ütést, illetve technikai K.O. van. Nem az a cél, hogy az ellenfél kifeküdjön, illetve sérülést szenvedjen. A karate kontrollra tanít, ezért is való a gyerekeknek. Ez egy japán sportág. A szabályokat a világszervezet, a World Karate Federation határozza meg, és az vehet részt a sportkaratéban, aki ezeket elfogadja. Magyarországon ma több tízezer gyerek karatézik. Az olimpiai kvalifikációtól már csak hajszálnyira vagyunk, de addig is részt veszünk világversenyeken. A karate világméretű népszerűségét jól érzékelteti, hogy egy világbajnokságon, például a 68 kilós súlycsoportban 128 versenyző küzdött egymással.
Mondják, hogy a karaténak több szakága van. Mi ezek között a különbség?
Négy szakágról beszélhetünk. Külön szakág a Goyo-ryu, a Shito-ryu, a Shotokan és a Wado-ryu. Ezek között inkább csak stílusbeli különbségek vannak. Úgy is fogalmazhatnám, hogy egy mester tanításait négy tanítványa mind-mind a maga sajátos felfogásában adta tovább. Egyébként beszélni szoktak egy ötödik irányzatról is. De ez – a Kyokushin –gyökeresen eltér a többitől, és nem is fogadja el a világszervezet. Ebben tehát nem is lehet versenyezni.
Milyen korban kezdjen el karatéra járni a gyerek, és hová?
Manapság nem tudok olyan általános iskolát, ahol ne lehetne karatéra járni, Sőt, már egyes óvodákban is létezik játékos karate. Mondhatnám, ahogy a gyerek megtanul járni, már tanulhat is karatézni…
Milyen hatással van a karate a gyerekekre?
A karate sokat segít abban, hogy feloldódjanak a gátlásaik. Emellett azt is megtanulják, hogy be kell állniuk a sorba, hogy van egy hierarchia, számít, hogy ki hol áll a rangsorban. Az egészséges verseny a sportszerűségre, és egymás tiszteletére is ráneveli a gyerekeket. De különösen azt emelném ki, hogy a karaténak jótékony hatása van az agy fejlődésére. Olyannyira, hogy segíthet például az autista gyerekeken, a diszgráfiásokon és a diszlexiásokon is az, hogy karatézés közben mást csinálnak kézzel, és mást a lábbal. A karate segít abban is, hogy az iskolában fegyelmezetten végig tudják ülni a 45 percet. A tapasztalatok szerint a karatésekből intelligens emberek lesznek, felnőtt korukra diplomát szereznek, és nyelveket beszélnek. Miután ebben a sportban nagyon sok minden dől el fejben, a gyerekek az agyuknak azokat a részeit is használják, amelyek egyébként parlagon maradnak. Nézzen szét a csapatomban! Itt mindenki kiváló tanuló. A heti 5-6 edzés és a hétvégenkénti versenyek, gyakran külföldi utazások ellenére kimagasló tanulmányi eredményeket érnek el. De mindemellett a karate csapaterősítő hatása sem lebecsülendő. Nekem sem az egykori osztálytársaim, hanem a gyerekkori csapattársaim a legjobb barátaim.
Mondják, hogy a karate az önbizalmat is erősíti.
Feltétlenül. A gyerekek önbizalmat és magabiztosságot szereznek. Fontos, hogy mindig úgy érezzük, meg tudjuk védeni magunkat. Nem az a cél, hogy lezúzzuk a többieket, hanem az a fellépés, ami biztonságot ad, és visszatartja a kötekedőket.
Mi történik a foglalkozásokon, illetve az edzéseken?
Talán az lesz a legjobb, ha arról beszélek, hogy én hogyan tartom az edzéseket. Először tartunk 2-3 próbaedzést, ahová nem kell hozni mást, csak melegítőnadrágot, pólót és papucsot. Ilyenkor jelen lehetnek a szülők, de a továbbiakban már nem. Viszont másfél-két hónaponként nyílt edzéseket tartunk, ahol szívesen látjuk a szülőket, de még a nagyszülőket, és a tágabb rokonságot is. Maga az edzés mindig egy szertartással kezdődik. Az elején játszunk és fegyelmezünk. Bemelegítés után kezdődnek a nyújtógyakorlatok, a spárga és a terpeszülés. A karate alapjai között sajátítják el a gyerekek, hogyan kell ökölbe szorítani a kezüket. Azután a formagyakorlatok következnek, megtanulnak több állásban ütni, védeni. Ez egy szabályos koreográfia. Az első évben szinte nem is küzdenek egymással a gyerekek. A mozgáskoordinációt kell elsajátítaniuk. Vannak erősítő gyakorlatok is, mint például a fekvőtámasz. Az edzések vége pedig mindig az, hogy játszunk.
Mindenkiből versenyzőnek kell lennie?
Nem feltétlenül. Akinek nincsenek ilyen szándékai, az hetente két-három alkalommal eljön, és 11 év alatt elérheti a fekete övet. Általában egy év kell ahhoz, hogy kialakuljon, kiből lesz versenyző. Akkor mi szólunk a szülőnek, hogy szeretnénk versenyeztetni a gyereket. Ha ezt ők is elfogadják, fel kell építenünk a leendő versenyzőt. Van, aki már 2-3 év után a magyar bajnokságon indulhat, 3-4 év után pedig már nemzetközi versenyeken is. A válogatottsághoz általában 7-8 évi kemény munkára van szükség. Az én tanítványaim között is van első osztályos középiskolás, aki már válogatott.
Vannak-e veszélyei a karaténak?
Minden versenysportnak lehetnek veszélyei. De a karate egy fair-play sportág. Az biztos, hogy nálunk jóval kevesebb a sérülés, mint egy kézilabda- vagy vízilabdameccsen. A futballról nem is beszélve.
