A sítúrát gyerek-szülő egyaránt akkor élvezheti ki leginkább, ha használható sítudással lépnek a hóra, és nem az alapok elsajátításával megy el az a pár nap. Székely Zoltánt, a FreeRide Club síiskola vezetőjét a műanyag pályás síoktatásról kérdeztük.
Milyen korban, és hogyan kezditek a gyerekek síoktatását?
Három éves kortól magánórában foglalkozunk a gyerekekkel, négy éves kortól pedig már kiscsoportban is tanulhatnak – ezekben általában két oktató van, és hat gyerek.
Mi történik egy foglalkozáson?
A gyerekeknél rengeteg játékot, különböző kellékeket alkalmazunk: például plüssállatokkal együtt csúsznak a pályán, fogócskáznak, vagy szoborjátékot játszunk, mikor hirtelen meg kell merevedni, „szoborrá válni”. Végül is a testnevelés órákon már bevált módszereket formáltuk át egy picit a síoktatásra.
Minden órát bemelegítéssel kezdünk, aztán mondjuk egy kezdő csoportban a pálya alján lépegetnek a gyerekek, megszokják a sílécet. Ha már tudnak kicsit csúszni önállóan, akkor megtanulják a síliftet használni – az első cél, hogy a fékezést minél előbb elsajátítsák, hogy biztonságosan meg tudjanak állni. Ahogy ügyesednek, megyünk egyre feljebb egészen a pálya tetejéig. Ha pedig valaki már egy szezont végigjárt, középhaladóként újabb technikákat tanulhat.
Van olyan, hogy egy kisgyerekkel elkezdtek foglalkozni, de kiderül, hogy még korai neki a síelés?
Előfordul, igen – épp ezért egy kedvezményes árú próbaalkalomra bárki elhozhatja a gyerekét, hogy kiderüljön, tetszik-e neki, vagy esetleg érdemesebb várni még egy szezont. Az esetek zömében persze nagyon is tetszik nekik – átélik a csúszás, a siklás örömét.
Van valamilyen adottság, ami különösen fontos, vagy előnyös a síeléshez, vagy bárki meg tudja tanulni?
Igazából bárki meg tudja tanulni – két és fél évestől egész 75 évesig voltak tanítványaink; volt olyan nagyszülő, aki elhozta az unokáját, aztán annyira megtetszett neki a dolog, hogy ő maga is megtanult síelni.
Milyen pályán jobb síelni tanulni – műanyagon, vagy igazi havon?
A műanyag pályának nagyon nagy előnye, hogy ha mondjuk szeptembertől-októbertől heti egy alkalommal eljön ide a gyerek, akkor januárra-februárra, mire a legtöbb család elutazik síelni, már használható sítudása lesz, amivel kék pályán fog tud csúszni. Ha kint a havon kezdi el tanítgatni a szülő, akkor rengeteg idejük elmegy erre, nem tudják kiélvezni a havat, és még az is lehet, hogy a hidegben nem lesz annyira kedve tanulni a gyereknek.
Egyébként jó az is, ha a szülő tanítja meg a gyereket, vagy fontos a profi síoktató?
Csakúgy, mint a legtöbb sportág esetében, valószínűleg sokkal jobban tud hatni a gyerekre egy idegen az oktatás során, mint maga a szülő. Ami pedig a legfontosabb: ha szakembertől tanul valaki síelni, annak biztos alapjai lesznek, a későbbiekben haladóbb technikákat is könnyen el tud majd sajátítani, biztonságosan fog a pályán síelni, a jelzéseket, szabályokat is megtanulja. Ezen kívül könnyen előfordulhat, hogy a szülő maga rosszul síel, azt adja át a gyereknek, így pedig valamilyen rossz mozgás idegződik be, amit a későbbiekben sokkal nehezebb átalakítani.
A felszerelésből mi az, amit muszáj megvenni a tanuláshoz, mi az, amit az iskolák szoktak adni?
A műanyag pályán nem feltétlenül kell síruha; az időjárásnak megfelelő öltözet kell, ami ősszel-tavasszal lehet akár egy hosszú ujjú melegítő. Sífelszerelést – sílécet, sícipőt és sisakot – ingyenesen kölcsönzünk a tanulóinknak.
Tehát akkor nem kell elrohanni megvenni a három éves gyereknek a méretére való felszerelést…
Nem, a kipróbáláshoz semmiképp. Viszont ha valaki az egész szezonban – ősztől tavaszig – jár, annak érdemes legalább használt saját felszerelést vennie. Ez nálunk például úgy működik, hogy börzéken keresztül tudunk segíteni ennek a beszerzésében, és a következő szezonban pár ezer forint ráfizetéssel meg tudják venni a nagyobb méretet.
Milyen veszélyekre kell felkészülni, hogyan lehet kivédeni a baleseteket a síelésnél?
Bár a síelés számít az egyik legveszélyesebb sportnak, ezen a műanyag pályán még az esések is ritkák – szezonális szinten talán ha egy baleset előfordul. Ettől függetlenül a gyerekeknek itt is védősisakot szoktunk adni, és javasoljuk a kesztyű viselését – meleg időben is legalább egy vékony kesztyűét.
Abból szokott inkább probléma lenni, ha valaki úgy megy ki hóra, hogy előzetesen nem készült fel rá. Ilyenkor könnyen megsérülhet, eltörhet a térd, a csípő vagy a váll. A balesetek elkerülése miatt ajánlatos azoknak is eljönni a műanyag pályára pár alkalommal a havas síelés előtt, akik rutinos síelőnek számítanak, hogy „besíeljék” magukat. Egy év-fél év kihagyás után, mikor először lép az ember a hóra, „nincs benne a lábában” ugyanaz a tudás, mint mikor utoljára síelt; kell két-három nap, mire visszajön. Ha valaki négy-öt napra utazik el síelni, kár ennek a felét arra fordítani, hogy „visszarázódjon”.
Mondtad, hogy szeptembertől-októbertől januárig gyakorlatilag megtanulnak síelni a gyerekek – ezután „mi van tovább”?
Januárban-februárban vannak családi sítáboraink, ahol a műanyag pályán elsajátított alapokat tovább tudjuk fejleszteni a havon. Ezeket azért szokták nagyon szeretni a szülők, mert minden nap marad idejük nyugodtan síelni, amíg a gyerekekkel gyakorolunk, vagy valamilyen gyerekprogramot tartunk.
A műanyag pályán pedig nálunk március végéig-április közepéig tart a szezon – érdemes a végéig járni, hogy biztos tudás legyen a gyerek kezében. Ahogy mondtam, januárra eljutnak odáig, hogy síelhessenek a családdal, de ezt a tudást érdemes továbbfejleszteni. Aki pedig a következő szezonban is jön, az középhaladóként további technikákat tanulhat: például nem csak „hóekében” fog tudni csúszni, hanem párhuzamos lécekkel is, és a nehezebb pályákra is rámerészkedhet majd.
Ha valaki nem csak hobbiszinten szeretne síelni…?
Indult versenycsapatunk is azoknak a gyerekek, aki komolyan szeretnének síelni, és technikailag már képzettek. Nekik is heti egy alkalommal van a műanyag pályán edzésük, emellett, amint van hó Magyarországon, oda is megyünk havas edzésekre, és szervezünk nekik külföldi edzőtáborokat is. Amatőr versenyeken indulunk velük – először a versenyzés megtanulása, megszerettetése a cél. Erre jó alkalom a Hómenők kupasorozat – ebben az a nagyon jó a gyerekeknek, hogy a versenyzés lázát a külföldi utazásokkal járó költségek nélkül is átélhetik.
A síelés mellett sokakat vonz a snowboard – a snowboard tanuláshoz kell tudni valamennyire síelni?
Nem feltétel, el lehet nulláról is kezdeni, de aki már tud síelni, van csúszástapasztalata, az könnyebben ráérez a snowboardra. És itt még inkább fontos az oktató. Snowboardozásnál sokkal nehezebb az egyensúlyt megtartani, mint síelésnél, egy tanulónál kezdetben sokkal gyakoribbak az esések, és ez nagyon el tudja venni az ember kedvét. Egy szakképzett oktató ezeken a kezdeti nehézségeken könnyen át tud segíteni. A kezdő életkor a snowboardoktatásra nálunk nem három év, hanem hét-nyolc év, de ezen kívül ugyanolyan feltételekkel zajlik, mint a síoktatás.
Mit „lehet nyerni” a síelni tudással a hétköznapokban?
A síelés az egész testet megmozgatja, és nagy mértékben fejleszti a mozgáskoordinációs képességeket. Ez főleg a piciknél látványos – sokszor mesélik a szülők, hogy könnyebben megtanult biciklizni a gyerek, vagy más egyensúlyi feladatokban ügyesebb lett.
És magában az „igazi”, havon síelésben mit szoktak a leginkább élvezni?
Engem például nehezen vettek rá annak idején a szüleim, hogy megtanuljak síelni, de aztán nagyon megfogott: semmi mással nem összehasonlítható az az érzés, mikor gyönyörű környezetben, kint a hegyekben, a természetben sportolhat az ember.
