Fazekas Zsuzsanna

Az első szülői értekezleteink egyikén a “mi Zsuzsa nénink” óva intett a fölöslegesen sok otthoni gyakoroltatástól. Persze nem ritka, hogy a gyerek eleve sok leckét kap, de van, hogy a szülő ad külön feladatokat a remélt jó eredmények érdekében. Mivel segítünk?

Interjú Fazekas Zsuzsával, aki több, mint 30 éve tanít a dr. Béres József Általános Iskolában.

Melyik tantárggyal hogyan és mennyit érdemes otthon foglalkozni első osztályban – legyen szó matekról vagy olvasásról?

Kezdjük inkább az írással! A szülők gyakran próbálják rávenni a gyerekeket, hogy próbáljanak kört vagy négyzetet rajzolni, vagy más formákat, amiről azt gondolják, hogy szükség lesz hozzá az íráshoz. Na, hát ezt például biztosan nem érdemes erőltetni! Sokkal célravezetőbb, ha legózik, gyöngyöt fűz, vagy apróbb dolgokat pakolászik egy elsős kisgyerek, vagy segít például teríteni – tehát ügyesedjen a keze és kösse le a figyelmét egy időre valami.

Agyongyakorolni semmit sem érdemes. Sokkal fontosabb egy kis koncentráció, vagy, hogy az otthoni dolgokban vegyen részt, a cipőjét tudja befűzni… Tehát, hogy a saját kis apró életét tudja rendezni, és ami az iskolára tartozik, azt majd az iskola fogja segíteni, ott lehet gyakorolni.

Néha a házi feladat is soknak érződik szülőként, de azt muszáj megcsinálni… Viszont az sem ritka, hogy a szülő jóakaratból odaül, hogy “na, akkor még gyakoroljuk ezt az írást”…

A gyakorlás mindenképpen kevés legyen! Többet ér a kevés, de mindennapos gyakorlás, mint ha egy egész délutánt töltenek ezzel, mikor a szülő ráér. Azt kéne megszokni a kicsinek, hogy ez elviselhető, ne legyen benne rossz érzés, ha csinálni kell. Ha nagyon sok, akkor túlterhelik a gyereket, ami pedig oda vezet, hogy nem lesz kedve hozzá, elege lesz, megcsömörlik – ezt nem szabad hagyni.

Különösen a fiúknak még nem is igazán alkalmas az írásra a kis kezük, tehát nagyon türelmesnek kell velük lenni, mert olyat várunk el, ami nekik igazán nagyon nehéz!

Az apróknál két sor írás például bőven elég; a nagyobbaknál már nyilván más a terhelhetőség.

És mi a helyzet az olvasás gyakorlással?

Az olvasást biztosan elő kell venni otthon. De azt sem szabad túlzásba vinni! Fontos, hogy a szülő lássa, érezze, hogy megy vagy nem, de nem lehet egy délután alatt eljutni a tökéletességig…! Ha nem megy, nem baj, csak legyen egy pici gyakorlás…

Időben ez körülbelül mennyit jelent napi szinten?

Egy elsősnek mondjuk napi negyed óra.

Az olvasásban az elején nagyon fontos, hogy az összeolvasás technikája kialakuljon.

A gyereknek azt kell éreznie, hogy a szülő tudja, hogyan segíthet neki. Ha emlékszel, nálunk volt is egy plusz szülői értekezlet, amikor elkezdtük az összeolvasást – épp ezekről a témákról. Tényleg az a legfontosabb, hogy ne erőltesse, ne várjon el a szülő olyat a gyerektől, ami még nem érkezett meg, akár az írást, akár az olvasást, akár a matekot illetően.

Az olvasásnál eleinte nagyon nagyok a különbségek. Ilyenkor szülőként az ember aggódik, hogy az ő gyereke nem tart ott, mint a másik. Nyugtass meg mindenkit, hogy előbb-utóbb ez összeérik…!

Igen, ez teljesen így van. Második év végére gyakorlatilag megszűnik ez probléma, eltűnnek a nagy különbségek

Még nem beszéltünk a matekról. Abból mit érdemes elsőben gyakorolgatni?

Érdemes egy picit számolgatni, hogy megalapozzuk a számfogalmukat. Például: vegyél el két babszemet, öt babszemet… Ha ránézésre meg tudja mondani, hogy ez öt vagy kettő vagy négy, akkor megvan a számfogalom, ha nem tudja megmondani, akkor még nincs meg.

A matematika könyvek számfogalmi elrendezése elég jól segít ebben: például a dobókockához hasonlóan helyezi el mindig a számokat. Így a gyerek látja a szám képét, és szinte azonnal tudja is, hogy az mennyit jelent. Ez nagyon nagy segítség nekik abban, hogy amikor később a tízes átlépéshez eljutnak, akkor ki tudják pótolni tízesre az egyes számokat, és tovább számoljanak.

Szóval, mindennek az alapja a számfogalom. Ha az nem megy, akkor harmadikban sem fog menni se a szorzótábla, se az osztás.

Ezek gyakorlására pedig nagyon sokféle játék létezik: például kártyák, vagy akár csak a dobókockák, és persze az interneten is rengeteg. A matekkal sokkal inkább lehet – és érdemes is – játékosan foglalkozni otthon, mint mondjuk az olvasással.

A környezetismeretről nem beszéltünk még…

Az első osztályos tananyagból sajnos kivették a környezetismeret tantárgyat, de azért tanítóként belerejtjük valahogy ezeket az ismereteket a többi tananyagba, hiszen fontos tudni, hogyan fejlődik egy babszem, vagy milyen évszakok vannak… Ezeket elővesszük, például olvasmányokhoz, matek feladatokhoz kapcsolódóan, vagy akár csak egy szüneti beszélgetésben. Jó, ha otthon is előkerülnek ezek a témák a hétköznapokban.

Másodikban matekból újdonság a százas számkör és a szöveges feladatok, olvasásból a szavak összeolvasásának már folyékonynak kell lennie, a nyelvtan és a helyesírás pedig sokaknak okoz nehézséget – interjúnk második részében ezekről kérdeztük Zsuzsa nénit.

Kapcsolódó bejegyzések