A szép mozgás vonzza a kislányokat leginkább a művészi tornában, a szüleiket pedig az a fegyelemhez szokás, ami e sportág velejárója – mondta el kérdésünkre Pers Júlia, az Óbudai Mozgásművészeti Iskola vezetője, aki húsz éve foglalkozik a gyerekek oktatásával. Az előnyök között nem elhanyagolható a szép tartás kialakulása és az igényes zene megismerése sem.

Mi a művészi torna lényege?

Ez egy tudatos, testképző mozgás, egy fejlesztő gimnasztika, amiben a gyakorlatokat zenére végzik a gyerekek. A művészi torna tulajdonképpen a ritmikus sportgimnasztika – ismert nevén RSG – gimnasztikai alapja. Kéziszereket is használunk: karikát, labdát, kötelet, szalagot, buzogányt.

Kinek, hány éves kortól ajánlott a művészi torna?

Négy éves kortól már el lehet kezdeni – általában óvodás gyerekeket iratnak be kezdőként. A kicsiknél még van egy-két fiú is, de jellemzően a lányoknak való ez a sport.

Bárki meg tudja tanulni valamilyen szinten?

Igen, persze van, aki ügyesebb lesz benne. Akinek jó ritmusérzéske van, annak kicsit könnyebben fog menni. De speciális képességeket nem igényel, mint mondjuk az RSG vagy a klasszikus balett. A művészi tornában az is sikeresnek érezheti magát, aki nem olyan extrán hajlékony.

A szülőket, gyerekeket mi szokta motiválni, hogy a művészi tornát válasszák?

Ez egy olyan mozgás, ahonnan mindenféle irányba tovább lehet menni. Sok szülőt a mozgás tudatossága fog meg, hogy itt fegyelmezettnek kell lenni az órákon, oda kell figyelni – iskolakezdés előtt emiatt is hasznosnak érzik a szülők.

Milyen pozitív hatásai vannak a művészi tornának az élet különböző területein?

Mindenképpen javítja a tartást, és ízlésnevelő szerepe van, például a zenében. Alapvetően komolyzenét használunk, igényes filmzenéket, kortárs szerzők műveit – a gyerekek megismerik, megszeretik ezeket.

Hogy kell elképzelni egy foglalkozást?

Nagyjából tizenöt gyerek szokott lenni egy csoportban. Az óra elején tartunk egy kis bemelegítést, ahogy az minden mozgásos órán szokásos. Ezután következik a tréning, ami olyasmi, mint mikor nyelvórán megtanuljuk a szófordulatokat, kifejezéseket: itt azokat az elemeket tudatosítjuk, amiből a mozgás építkezik. Az óra végén pedig az évzáró előadás koreográfiáját tanuljuk, gyakoroljuk folyamatosan – a gyerekek ezt élvezik a legjobban. Közben végig szól a zene, ami segít lekötni még a kicsik figyelmét is.

Mennyi idő után látszik eredmény, ha valaki elkezd járni?

Már fél év után szokott lenni egy nyilvános óra, amire általában a szülők jönnek el megnézni, hogy hol tart a gyerek. Ekkorra már egész elképesztő változást észlelhetnek: a kis négy éves, aki az első órán még csak tátott szájjal figyelt, már szépen csinálja a többiekkel együtt a gyakorlatokat.

Kik oktathatnak művészi tornát?

A művészi torna a tánc és sport határterülete, testnevelők és táncosok oktatják, akik legtöbb esetben a Testnevelési Egyetem edzőképzőjét végezték, vagy a Táncosok Országos Szövetségének képzésében is részt vettek.

Az oktatási helyszínnel kapcsolatban mik a követelmények?

Kell egy elég nagy terem, és egy balettszőnyeg, ami kimondottan erre való. Aztán jó, ha van egy tükör; nagyjából ennyi.

Milyen felszerelésre van szükség a művészi tornához?

Egy balettcipőt – gyakorlócipőt – kell beszerezni. Az év elején még bármilyen kényelmes ruhában jöhetnek a gyerekek, a bemutatóra kell egy egyenruhát megvenni.

Az eszközöket – labdát, karikát, stb. – mi adjuk, esetleg ugrókötélből jobb sajátot venni.

A versenyzés mikor jön be? 

Kb. 8-9 éves korban. Ekkor hetente többször, vagy hosszabb órákra fog járni a gyerek. Azok a csoportok, akik elkezdik ezt, nagyon összekovácsolódnak, szoros baráti kapcsolatba is kerülnek a tapasztalataim szerint.

Lehet hosszú időn keresztül versenyzés nélkül is űzni ezt a sportágat?

Lehet. Aki versenyző csoportba jár, az általában legkésőbb 6-7 évesen elkezdi a művészi tornát, de be lehet kapcsolódni később – akár 14-15 évesen – is. Ezek a gyerekek már nem szoktak versenyezni, de az évzáró előadásainkon és egyéb programokban részt vesznek.

Kapcsolódó bejegyzések