Különóra-tartók lehetnek magántanárok, kisebb-nagyobb iskolák, egyesületek – rengeteg különböző működési forma és tevékenységi kör. Kinek érdemes elgondolkozni valamilyen pályázati forrás igénybevételén?
Interjú Kocsis Zsuzsannával, aki 2005 óta foglalkozik pályázatmenedzsmenttel.
Legtöbben azt sem tudjuk, hogy mi mindenre lehet igénybe venni pályázati forrást, mikor gondoljunk erre. Hol lehet ennek utánanézni laikusként? Vagy bízzunk meg valakit, hogy szóljon, ha van valami “nekünk való”? Hogy működik ez?
Vannak oldalak, amiken érdemes böngészni. A Magyar Falu Program keretében például nagyon sok féle forrás érhető el.
Aztán például a www.munka.hu oldalon képzésekre – a saját munkavállalók képzéseire – lehet pályázni.
Egy nagy, központi oldal a www.palyazat.hu, ahol az operatív programokhoz kapcsolódó pályázatok jelennek meg.
Emellett vannak olyan pályázatok, melyeket különböző “leader” egyesületek – például kistérségi egyesülések – írnak ki és kezelnek; nekik mindig szokott lenni saját oldaluk.
A különóra-tartóknál jellemző lehet, hogy egyesületek, esetleg alapítványok, nonprofit szervezetek pályáznak – nekik érdemes figyelni a Bethlen Gábor Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap kiírásait.
Én egy összefoglaló táblázatban vezetem a különböző pályázatokat, ebben tudom ellenőrizni, hogy egy-egy hozzám forduló cég számára van-e nyitva valami.
A pályázásnak van pár alapfeltétele, aminek mindenképp meg kell felelni. Nem mindegy a cégforma, az alkalmazottak száma és a telephely sem. Mik ezek az alapfeltételek? Ki az, akinek érdemes változtatni az eddigi működésén, hogy megfeleljen a szabályoknak?
Jellemzően – az Európai Unió regionális politikája miatt – vidéki székhellyel vagy telephellyel rendelkező cégek pályázhatnak. De azért vannak a budapestiek számára is elérhető pályázatok. Olyan cégeket szeretnek támogatni a kiírók, akik már bizonyítottak a piacon. Az értékelők a céges adatokat vizsgálják. Az árbevételhez, az üzleti tevékenység mértékéhez szabják az elhozható pályázati összeg nagyságát. Nézik azt is, hogy hány fővel dolgozik egy cég: egy kisebb pályázatnál, kisebb településen általában egy fő munkavállalót várnak el, nagyobb pályázatnál pedig minimum hármat.
Akkor egy budapesti székhelyű cégnek érdemes lehet a pályázat miatt vidéki telephelyet létrehoznia?
Pályázat miatt semmiképp sem javaslom vidéki telephely kialakítását. Inkább fordítsuk meg! Ha egy cég hosszú távú tervei között szerepel, hogy vidéken is létrehoz telephelyet, mert például ezáltal tudja optimalizálni a költségeit vagy a folyamatait, akkor jobb eséllyel tud pályázni.
Jellemzően infrastruktúra fejlesztésre, eszközbeszerzésre, szolgáltatások igénybevételére lehet pályázni.
Lehet, hogy egy pályázat miatt érdemes felvennem egy alvállalkozómat alkalmazottnak, hogy járjon bizonyos támogatás?
Érdemes lehet – de ez még nem azt jelenti, hogy jár a támogatás, csak annyit, hogy növeli a cég a statisztikai létszámát. A kiírásokban a minimum statisztikai létszám is szokott szerepelni az alkalmassági követelmények között. Mindenképpen ki kell számolni, könyvelővel egyeztetni, hogy milyen költséget jelent az alkalmazottként való foglalkoztatás.
Hangsúlyozni szoktad, hogy a pályázás stratégiai döntés, és az a kérdés, hogy egy egyébként is tervezett fejlesztés saját erőből, hitelből, külső befektetőkkel, vagy pedig pályázati pénzből valósuljon meg. Azt pedig nem javaslod, hogy először próbáljon valaki pályázni, aztán majd elkölti valahogy…
Találkoztam már olyan helyzettel, hogy egy cégvezető azt mondta, gyorsan nézzük meg, hogy egy adott pályázatban szereplő fejlesztést hogyan lehetne beépíteni az ő cégébe – mindegy, mi az, csak szerezzük meg a pénzt… Ezzel olyan tevékenység, olyan feladat kerül be a cég életébe, ami sokkal nagyobb terhet jelent, mint amennyit hozzá tud tenni a működéshez – ezt hívom “gombhoz a kabátot” effektusnak.
Sokkal inkább szoktam bíztatni mindenkit arra, hogy először gondolja végig, hova akarja fejleszteni a cégét, és nézze meg, hogy milyen tevékenységeken, milyen fejlesztéseken keresztül tud ehhez a célhoz eljutni. Aztán, ha van ezekre a tevékenységekre pályázati forrás, akkor írjunk pályázatot. Így gyakorlatilag ajándékként értelmezhető a pályázati pénzt, és nem a plusz terhet érzékeli az ügyfél a dologból.
Mitől függ, hogy önállóan pályázik valaki, vagy igénybe vesz tanácsadói, pályázatírói segítséget?
Az a tapasztalatom, hogy az egyesületek, alapítványok meg szokták tanulni, hogyan tudnak saját maguknak pályázatot írni. Nekik sok esetben nem éri meg egy pályázatíró céget foglalkoztatni a pályázatok kezelésére.
Ezen kívül ez attól is függ, hogy van-e valakinek türelme, figyelme és energiája a pályázáshoz. Figyelni és értelmezni kell a kiírásokat; több tíz oldalas anyagokról van szó, amikben több száz szempontra kell odafigyelni, már annak megállapításához is, hogy egyáltalán pályázhat-e valaki. A beadott anyagoknak pedig – például a projekt költségvetésnek, a csatolandó mellékleteknek – rengeteg követelménynek kell megfelelniük.
Óriási sikerélmény, ha valaki önállóan talál a saját szervezete számára egy kiírást, kitalálja a projektet és beadja a pályázatot. A saját bőrömön is tapasztaltam, hogy elkezdtem összerakni egy pályázati programot, és akkor már azt mondtam, hogy “jó, hát, ha nem nyerem meg a pályázatot, akkor is megvalósítom ezt a dolgot”.
Nagyobb cégeknek, szervezeteknek, akiknek kialakult folyamataik vannak és bizonyos feladatokat egyébként is kiadnak alvállalkozóknak, külső tanácsadóknak – nekik érdemes pályázatírói szolgáltatást igénybe venni.
Hogy szokták számolni a pályázatírás, pályázatmenedzsment díját?
Ez méretfüggő. Egyre kevésbé látom, hogy sikerdíjas alapon dolgoznának a tanácsadó cégek. Több elemből is állhat a díjazás. Pályázatírói díj, sikerdíj, projektmenedzsment díj. Az összes díjazás az elnyert támogatási összeg 4-12 százalékáig is terjedhet.
Nem csak magát a pályázót érinti egy-egy pályázat, hanem az ő beszállítóit is. Mikor merüljön fel az, hogy én magam ugyan nem tudnék pályázni, de beszállítóként jó lennék valakinek? Ilyenkor mit tegyünk? Szóljunk, hogy “szaladj pályázni”?
Így van. Szólunk neki, hogy “kedves ügyfél, én látom, hogy te most nyelvoktatást akarsz megrendelni tőlem. Láttad-e a minap az x számú kiírást, hogy tudnál támogatást kérni a nyelvi képzésre?”
Ahogy mondtad, ez a típusú támogatás csak felnőttképzésre vonatkozik…
Igen; gyerekek képzési programjaira jellemzően a nonprofitok tudnak pályázni. Ők szervezhetnek például egy készségfejlesztő tábort, amit alvállalkozókkal valósítanak meg egy projekt keretében.
Egy kezdő vállalkozásnak, az egész kicsiknek milyen lehetőségeik vannak?
Ez nehéz – az egészen kicsiknek – akinek nincs munkavállalója, nincs még lezárt üzleti éve – nemigen szoktak pályázatokat kiírni. A kicsiknek kicsit nagyobbá kell válnia, hogy a kiírót meggyőzzék arról, hogy hosszú távon is a piacon lesznek és hogy az elnyert forrás megfelelően tud hasznosulni.
A munkahelyteremtési támogatás fontos lehet számukra: az ilyen támogatási formánál, ha a cég felvesz egy munkavállalót – például álláskeresőt -, akkor egy időre átvállalják tőle a járulékokat.
Emellett már léteznek közösségi finanszírozási felületek, ahol mindenféle, újdonságtartalommal rendelkező termékeket és szolgáltatásokat meg lehet hirdetni. Ők pénzt gyűjtenek, hogy egy-egy innovatív szolgáltatás el tudjon indulni, vagy a tervezett terméket le tudja fejleszteni a résztvevő cég. Ha összegyűlik a kitűzött cél, elindulhat a projekt, ha nem, akkor visszautalják a befizetéseket. Például van olyan, aki könyvet ír, és arra gyűjt elővásárlásokat, így a könyvet ki tudja adni, de akár egy workshopot is meg lehet hirdetni.
