Cinkemama a fészken egy kihelyezett odúban, cinkefiókák, cinketojások – ezeket láttuk mintegy húsz centiről a madarászovi programján a gyerekekkel együtt. Közben a madárélet hétköznapjairól, a madarak gondjáról-bajáról is sokat hallhattunk. A Pilis Természetvédő Egyesület elnökével, Molnár István Lotárral beszélgettünk.
Szentendre és Pomáz határán, a Püspökmajor-forrás mellett vártuk az oviscsoportot, és Lotárt, a madarászt. A következő órában mi is beálltunk ovisnak 11 éves kisfiammal és 3 és fél éves kislányommal – ugyanúgy hallgattuk az erdőről szóló meséket, a kabócákat, a madarakat, néztük a hernyókat, odúkat, faleveleket. Lotár kérdezgetett is, az ovisok találgatták a választ: vajon mit csinálnak a „bacik” az erdőben az eldobott szeméttel (ugyanúgy lebontják, mint bármi mást, csak lassabban és méreg lesz belőle), zavarja-e az „emberszag” a cinkét, ha megfogjuk a tojásokat (nem, alig van szaglásuk) – nem csak madarakról volt szó, hanem a természetről, az egész környezetünkről.
Együtt izgultunk a többiekkel, hogy vajon rajta marad-e a cinkemama a fészken, amíg Lotár leveszi az odút és körbemutatja – igen, ott ült a tojásokon, és türelmesen kivárta, míg mindannyian belekukkantottunk a mesterséges odúba.
Mikor aztán elrepült, a tojásokat is megnézhettük, egy másik odúban pedig tátogó-csipogó fiókákban gyönyörködhettünk. Eközben megtudtuk például, hogy hatalmas kupacnyi, mintegy 40 kg hernyót hord a cinkepár két hét alatt a fiókáknak, és 1-1,5 percenként érkezik az ennivaló.
Lotár az erdő gondjait is ecsetelte a gyerekeknek: kevés az öreg fa, amibe a harkályok odút készíthetnek, holott az énekesmadarak is ezekben tudnak költeni. A fiatal fák törzse jóval keményebb, ebbe alig-alig tudnak lyukat fúrni a fakopáncsok, vagy csak jóval hosszabb idő alatt, sokkal több energiával, amire pedig a költéskor nagy szükségük lenne. Ezért aztán a madarászok „harkálykodnak”: minél több mesterséges odú kihelyezésével igyekeznek segíteni, amik viszont remek alkalmat teremtenek a madármegfigyelésre.
Hogy működik, mit jelent a Madarászovi?
Havonta egy foglalkozásból áll a program, egy évben összesen nyolcat tartunk. Az eredeti tematika szerint minden páratlan számú foglalkozás benti, csoportszobai, a páros foglalkozások pedig témában hozzájuk kapcsolódó kintiek. Bent többnyire vetítünk, de van olyan ovi, ahol akár madárgyűrűzési bemutatót is tudunk tartani az udvaron. Legelőször arról beszélgetünk, hogy „kik azok a madarak”, ezután következik egy madársimogató, egy gyűrűzési bemutató.
Milyen madarakat visztek ezekre a programokra?
Nem viszünk sehova madarat, hanem a gyerekeket visszük ki az erdőbe, ott helyben fogunk be madarat, azokat nézzük meg, és utána szabadon is engedjük őket. Itt a függőhálót, mint fogóeszközt megismerhetik a gyerekek. Meglátják, hogyan „jönnek-mennek” ezek a madarak – nekünk saját madarunk nincs is.
Milyen madarak akadnak a hálóba?
Leggyakoribb a cinege. Aztán szajkó, szarka, pintyek, meggyvágó, rigó – ezekkel találkozhatunk leginkább. Az a legjobb, ha a gyerekeket a saját lakókörnyezetük közelébe tudjuk kivinni, hogy rácsodálkozhassanak a közelükben élő madarakra.
Az öreg fák hiánya, a harkályok elköltözése, amit a foglalkozáson meséltél, csak ezen a környéken jellemző, vagy általános probléma?
Sajnos a magyar erdőgazdálkodásban nagyon-nagyon jellemző. Az tudna enyhíteni a problémán, ha mondjuk minden kétezredik kivágott fából odút készítenének és kiakasztanák – ez már sokat számítana. Régen pótolták több tízezer odúval azokat, amiket a fakitermelés miatt megszüntettek. Ma ez nincs.
Nagyobbaknak, iskolásoknak is van valamilyen programotok?
A kollégám, Horváth Gábor dolgozta ki az iskolás korosztálynak szóló programot. Ő tart fakultatív szakkört is: vannak benti foglalkozások, és mennek kéthetente terepre is.
Eseti foglalkozásokat is vállaltok?
Igen, ez úgy szokott működni, hogy megmondja a pedagógus, hogy például a Rám-szakadékhoz szeretné vinni az osztályát kirándulni, akkor az elején találkozunk, és a helyszín adottságaihoz alkalmazkodva tartunk egy háromnegyed órás szakmai programot. Természetesen vízbiológiai foglalkozást nem tudunk csinálni, csak ott, ahol van erdei kistó… Tudunk ajánlani is helyszíneket.
A madarászovi, és ezek a foglalkozások messze nem csak a madarakról szólnak. Madarászok vagyunk, ahhoz értünk a legjobban, de gyakorlatilag mindenről beszélgetünk, ami a természettel, az állatokkal, a környezetünkkel kapcsolatos.
Fotó: Molnár István Lotár
